Adapterek felületszerelt IC-khez

2014-08-28

 

Előfordul, hogy mainapság csak SMD (felület szerelt) tokozásban jutunk hozzá egyes IC-khez. Az egyszerű ember számára, nem járható út, hogy minden csip-csup áramkörhöz új meg újabb panelt gyártasson, főleg mikor már megszokta a dugdosós panelt. Ennek a problémának áthidalására készítettem el az SMD adapteremet. Pontosabban megnéztem milyen tokozású IC-k rejtőznek a fiókjaim mélyén, és azokhoz terveztem egy-egy adaptert.

Egyúttal kipróbáltam a Sprint Layout áramkör rajzoló programot. Előszőr nagyon szokatlan volt. Azután egy kicsit vékonyra is sikerültek a vezetékek. Saját SMD IC-ket kellett rajzoljak, mert van ez a mániám, hogy csak egyoldalas panelt szeretek használni. Ezeken nem lehet az SMD IC-ket az alkatrész oldalra tenni (ahogyan a normális alkatrészek meg vannak tervezve), mert ott nincsenek vezetékek, hanem csak alúl, ehhez meg meg kell fordítani a tokokat. Mielőtt írnátok, tudom néhány kattintás, megfordítom, átteszem másik rétegre, meg tükrözöm, de mennyivel tisztább, szárazabb érzés saját alkatrészeket használni :).

A legkisebb tok a SuperSOT-6.

Több soros memória, hőmérő meg más IC lapul SOIC8 tokban. Azt találtam, hogy igazából két méret van belőle, az egyik szélesebb, a másik keskenyebb tok, lehet, hogy a nevük is más. Erre a footprintre rá lehet mindkettőt forrasztani.

Van még néhány SOIC20 tokozású Atmel uC-m. Szükség esetén jól fog jönni ez az adapter.

Sok Atmel uC-t lehet beszerezni TQFP32 tokozásban. Igaz meg kell gondolni, ha lehet venni DIP tokozásút, lehet hogy érdemesebb inkább arra kicsit többet költeni.

Hasonló adapter TQFP44 tokozáshoz.

Egy kicsit szélesnek tűnt az előző megoldás (TQFP64-es terveimről nem is beszélve), ezért az alábbi 3D-s kisplasztikai megoldást találtam ki :). Ezt magában is lehetne használni, mint egy túlméretes 44 lábú IC-t, de elég nagy helyet foglalna el a próba panelből.

Ez pedig a "hogyan készült?" szekció. Mint látható, hiában volt már éjfél, és hiába volt már a második próbálkozás, az ember legyen törelmes, és inkább ragadjon jól a bélyeg, akarom mondani a nyomat, mint hogy hasonló, kissé szakadozott rajzolatú panelt kelljen azután patkolni.

Általában a legalacsonyabb alkatrész beforrasztásával kezdjük a munkát, ami rögtön maga az SMD IC. Már írtam róla, de most le is fényképeztem. Egy (haj) csipesszel szorítsuk le az IC-t, majd addig igazgassuk, míg a lábak fedésbe kerülnek a tappancsokkal. Nagy bunkó pákaheggyel, nagy ónpacákkal össze-vissza forrasztom. Azért persze óvatosan.

Második lépésben jó sok gyantát alkalmazva az ón szétugrik a lábakra, és szépen le lehet húzogatni pákaheggyel a felesleget.

Majdnem az összes tüskesoromat felhasználtam a lábakhoz.

Ezért jó gyüjtögetni a levágott ellenállás lábakat. A két panelt beletűztem a dugdosós panelba, a szemben lévő üres lyukakon pedig átddudostam a levágott ellenállás lábakat (lehet sima drótot is használni). Először csak kettőt, megforrasztottam, beálítva megfelelőnek látszó távolságot, azután sorra a többit is.

Körülbelül ez volt az elképzelésem. A képen már a denszesszel lemosott kész adapterek láthatók, szerencsésen kevéssé szembeötlők a patkolások (hiányzó csíkok pótlása).

Itt a vége, fussatok el vélem (én nem futok), legyetek az én vendégeim, innen letölthetitek a hozzávalókat összecsomagolva.