NEXTFotoSuli - 3. gyakorlat - Természet fotó

2019-11-16

Ezen a gyakorlaton végre ránk sütött egy kicsit a nap. A Csepel szigetre mentünk ki, a Soroksári Duna partjára, hogy a természetfotózást gyakoroljuk.

Reggel 7h-kor találkoztunk. Nagy kihívás volt hétvégén a hajnali felkelés, de megérte. Nagy köszönet a NEXTFotó csapatának, hogy kirángattak ide a betonodúmból. Így nézett ki a Dunapart, mielőtt a nap felbukkant volna.

A vadkacsák a reggelijüket keresték. Ez egyébként valószínűleg nem jó kép, mert az instrukciók szerint a gépet vízszintesen, azaz tájkép (landscape) módban kellet volna használnom.

Én nem tudom, hogy készült ez a kép, a part tuti nem így nézett ki. A fotó RAW-ban készült, belejátszott a mátrix módu fénymérés ellenfényben.

Két hasonló kép nem lett volna szerencsés, ezért egy kicsit tologattamm az Affinty Photo csúszkáit.

Így csillant meg a felkelő Nap a fodrodózó vizen, talán kicsit minimál.

Egy idő után már nem tudtam mit fotózzak, ezért csináltam egy képet a part menti növényekről. Esküszöm, hogy semmilyen festmény buggyantó programot nem használtam, ez nem HDR, csak élesítettem, a szintet meg clarity-t tekergettem talán jobban.

Sás zsombék, hasonló festményszerű ég a vízen háttérrel.

És akkor felmerült bennem, mi lenne, ha a fejreállított világot, csak a vízben tükröződő fákat fotóznám.

Kicsit valóságosabb, hajnali szinekkel.

Ez egy teljes tükörkép. Nekem nagyon bejött a sziluett kombinálása az elmosódó reggeli ellenfényekkel.

Kicsit megbolondítva.

Ennél a képnél már a gépet is jól tartottam.

Csopottársak is kattogtattak, remélem nekik is szép fotókat sikerült lőniük.

Ez egy több fotóból összeállított panoráma kép, nagyításért rá kell kattintani.

Ez is az.

Instruktorunk modellt állt, horgászatot imittálva. Ha köd nem is de végre került egy csöpp pára.

Külön az én kérésemre kicsit közelebb állt a nádhoz, nekem valahogy így jobban kijön horgász a természetben.

A következő feladatt az volt, hogy ezt az egyszerűbb stéget fényképezzük le teljesen szimmetrikusan. Valójában nem egyszerű. A gépet nem elég irányba tartani, meg kell keresni a stég közepét, és úgy kell bejátszani, hogy a stég két vége párhuzamos legyen, majd érdemes a gépet kicsit felülről lefelé dönteni, hogy a szélek jobban összetartsanak, "húzása legyen". Kicsit sokan voltunk egy stégre.

Az ember vagy tolakszik, vagy kivárja amíg szabad lesz a pálya.

Részemről nem tudok betelni a festményszerű képekkel.

Nem lett díjnyertes kép, de ha valaki horgászott már...

Ezek kísérleti fotók. Azzal játszottunk, hogy hosszú záridőt állítottunk be (1/15sec), majd a gépet exponálás közben bemozdítottuk. Tulajdonképpen jobban sikerül, ha mozgatjuk a gépet, és közben exponálunk. Annak is jól sikerült, aki körbe forgatta. A fűre hullott levelekről készült a kép.

Ez a kép egy fatörzsről és a körötte lévő nádról készült.

Ma is tanultam valamit

Előfordul, hogy nem akarjuk a japán mérnökök algoritmusaira hagyni a gépünk beállítását. M-manual-ra állítjuk a gépünket, és saját kezünkbe vesszük az irányítást. Az eddigi tapasztalataim szerint ez némi gyakorlatot igényelt, és sok állítgatást/próbálkozást, míg el tudtam készíteni egy normális fotót. Kiderült, hogy gép a megpróbált súgni, csak tudnom kellett volna használni. Ha félig lenyomom az exponáló gombot, kijelzi a fénymérője által mért értéket. Az alábbi sötét ábra az optikai keresőben, a világos pedig a felső LCD-n jelenik meg. A +/-3 értékig terjedő skála alatt a kis vonalkának elvileg középen kellene lenni helyes expóhoz, persze a fotót vehetjük világosabbra, és sötétebbre is. Az exponáló gomb melletti tárcsával tudjuk állítani az expozíciós időt addig, amíg elérjük a megfelelő értéket. Ha a gépet AUTO-ISO-ba tettük, akkor azt is megpróbálja állítani.