Elektromos légycsapó

2006-10-23

 

A tavasszal Jakartában vitt a jó sorsom, és ott találkoztam ezzel a hihetetlen kéziberendezéssel.

Egy csomó poénon elgondolkodtam, hogy is vezetem majd fel a kütyüt, de hát illendő volt a cikknek nevet is adni, és ígymár mindenki tudja mi is látható a képen. Ezt a cuccost hozzávetőleg 1 Euro áron lehetett beszerezni. Két góliát elemet kell a nyelébe helyezni, és markolaton lévő kis gomb lenyomására a fémháló nagyfeszültségre töltődik. Egy suhintás, és a légynek annyi. Azért ilyen sokára fogtam hozzá ennek a kis leírásnak, mert hazaérkezésemet követően A Metró áruház polca előtt földbegyökerezett lábbal láttam meg a légycsapómat. Hogy is mondjam, egyrészt ötletes készülék, de másrészt elképzelhetetlennek tartom, hogy Európában ilyen biztonságosnak nem nevezhető készüléket forgalmazzanak.

Ez a kép részletesebben mutatja a légycsapó három rétegű hálóját.

Erre mondják, hogy dzsunka termék. Ilyen kondit már elaggot orosz készülékekből sem nagyon lehet beszerezni. A panelt teljesen kielégítően megtartja a sarkában a csavar. A vezetéken a rugó alatt nem nagyon látszik, hogy a rögzítése úgy történik, hogy a pákaheggyel beleolvasztották a nyél műanyagába.

Inkább győzzenek a kínaiak. Ilyet Magyar Honban ne csináljunk. Legfeljebb átképzem magam pásztorbot faragásra. Felrémlenek a szakközép iskolában jó tanáraim. Akkor kaptunk kettest a munkánkra, ha működött. Aztán úgy mehettek felfelé a jegyek, hogy megnézték szépek-e a forrasztásaink, az alkatrészek egyforma magasra vannak-e beültetve, párhuzamos illetve derékszögű-e az elhelyezésük, és hogy a panel tervezése során egyenletesen kihasználtuk-e a rendelkezésre álló területet. Záró gondolatként idézek egy akkortájt gyakran emlegetett mondást: Fiam, inkább feleannyi idő alatt, kétszer annyit és jól, mint kétszer annyi idő alatt, feleannyit és szarul.