Potméter teszt és hangerőszabályozás

 

2019-08-06

Régóta fentem a fogam egy ALPS hangerőszabályzó potenciométerre. Most rendeltem a kíniaktól, olyan 9USD/db áron. A kínaiak sok mindenre képesek, és hát az emberben él a gyanú, hogy eredetit kapott-e?

Ezért megmértem őket. Csináltam hozzá egy kör skálát Inkscape-ben, majd teszek fel róla videót.

Igy néz ki összeépítve.

Egyszerűen 1V-ot kötöttem a potira, és a csúszkán mértem a feszültséget. A feszültséget szimplán egy Maxel MX-25304 digit multiméter 2V-os állásában mértem végig. Szóval lehetett volna fokozni a pontosságot, csak nem láttam értelmét. Tekertem és mértem, tekertem és mértem...

A Poti1 és a Poti2 a Lomex-ben 400HUF körül kapható fémházas típusúak, mostanában ezeket használtam.

Régebben használtam ilyen Piher márkájúakat is, de azok együttfutása, kontakthibái olyan kriminális, hogy most nem is mértem őket.

Így néz ki, ha a táblázatban rögzített feszültségeket grafikonon ábrázoljuk. Csak mi micsoda?

Ezek az ALPS potik görbéi, itt valójában 4 vonalat látunk. Szóval az összes tárcsa elég jól együtt fut.

Ezek a fémházas potik görbéi, ezek azért kicsit jobban szétválnak.

A másik furcsaság, a karakterisztikájuk. Jól látható középtályon a törés, hogy két lépésben igyekeztek közelíteni az exponenciális karakterisztikához. Hangerő szabályozásban ez valójában nem kritikus, mert az ember addig tekeri a potit, amíg el nem éri a kívánt hangerőt. Sokkal kritikusabb az egyes pályák együttfutása. Azután fontos még a páklyák kopásállósága, hogy használat során ne váljanak recsegőssé. Ha jobban megnézzük a mért adatokat, azt látjuk, hogy a két poti felső/felső, alsó/alsó tárcsája szinte hibátlanul együtt fut. Ennek a potinak olyan a konstrukciója, hogy a felső és az alsó pálya szembe van fordítva egymással, nyilvánvalóan külön technológiai folyamatban készülnek. Csak egy kicsi módosítás kellene, azonos állású tárcsákkal sokkal jobb lehetne.

Egyébként nem is olyan triviális különböző karakterisztikájú ellenállás pályákat gyártani. A lineáris az viszonylag egyszerűbb, mert egy lépésben lehet az anyagot a felületre felgőzőlni, vagy mondjuk vastag rétegként felszitázni. Ugyan tetszőleges karakterisztikák elképzelhetők, de általában exponenciális kerakterisztikájú potenciométerekre van szükség a hallásunk logaritmikus érzékenysége miatt. Eszembe jutott még egy terület, amikor szükséges spec/pontos karakterisztika, analód szintetizátorok oszcillátorainak kromatikus skála szerinti vezérlő feszültség előállítása. Főiskolán volt róla szó, hogy precíziós karakterisztikák lézer trimeléssel készíthetők.

Lehet ilyesmit is csinálni, vagy éppen lézerrel ilyenre szeletelni.

Anno álltalában szénréteget alkalmaztak az ellenálláspálya anyagául. Ez ugye olcsó, fel lehetett vinni krakkolással, de a szén az ugye nem gyémánt, tehát puha anyag, hajlamos a kopásra, ami idővel részben recsegéshez, részben a karakterisztika torzulásához vezet. Ezért használtak például szén betétes csúszkát.

Ezek viszonylag olcsó negoldások, de igazán tutira egy nyomószallaggal lehetett megoldani a kopás kérdését.

Valamikor réges-régen jártam szakközépbe, és akkor voltak még olyan gyáraink mint EMG, BRG, ORION, REMIX, TELEFONGYÁR, HT, VIDEOTON, BEAG... No egyszer sikerült gyárlátogatásra mennünk a BEAG-ba, ahol végigvezettek a hangszóró gyártáson és ellenőrzésen. Azután végigmutogatták a keverőasztaluk gyártását is. Impozáns volt, 60-80 LED-es kivezérlésmérő, rendelés szerinti számú bejövő és kimenő csatornák. Ott mutatták meg a beszerelt profi tolópotikat/fader-eket, amikben arany sávokat voltak gőzőlve az ellenállás pálya alá, és ezeken futott a csúszka.

Audió körökben elterjedtek a jackley-s, magyarul forgókapcsolós hangerőszabályozók is. Ugye egy sok állású jackle-re van szükségünk, amire körben a karakterisztikának megfelelően felforraszzuk a szükséges ellenállásokat. Így kilőve a kopás, és garantált a karakterisztika és az együttfutás. Jó lenne egy 40 állású, de ilyesmiről álmodni sem érdemes. Ellenállást még csak-csak kapni itthon, de megfelelő jackley nem. A kínaiaktól lehet venni 24 állású komplett jackley-t, beforrasztott ellenállásokkal.

Nem csak jó jackley-t, kacsolókat sem lehet kapni, így fordultam a relay-k felé. Persze nem csak én. Lehet a kínaiaktól relay-s bemenetválasztót is rendelni.

Valamikor belekaptam egy relés hangerőszabályzóba is, de nem állok fényesen vele. Inkább nézzétek meg a Joshua Tree névre hallgató project-et.

És hogyan csinálják ma a profik? 24 biten digitalizálják a bejövő jelet, és nem tesznek a jel útjába kopó, recsegő alkatrészeket. Gondolom felkonvertálják 32 vagy 64 bitre, amit azután jelfeldolgozó processzorokkal (DSP) felhangosítanak, lehalkítanak, szűrnek, effekteznek és digitálisan rögzítenek. És végül, mivel még a fejhallgatóink és a hangfalaink analógok, ezért ezt egy DA-val analóg jellé alakítjuk és meghallgatjuk.