Tranzisztoros számkombinációs zár

Felújítva: 2006-12-22

 

Nagyon izgattak a számkombinációs zárak. Többet terveztem, és építettem, ezt 1984-ben készítettem. Még magam is meglepődtem, hogy a végén sikerült 4 tranzisztorból kihoznom. A fenti kapcsolást utóbb átdolgoztam, mert korábban a weblapomra felkerült rajz egy szarvashibát is tartalmazott, és ha már azt kijavítottam, egy kicsit a relé meghajtását is korrektebbé alakítottam. Nézzük a kiindulási feltételeket. Egy lestrapált zsebszámológép billentyuzete kéznél volt, de egy gombja csak egy érintkezőt tartalmazott. Rossz gomb lenyomása esetén azt akartam, hogy tiltson le 1-2 percre. Külön riasztás nem kell, így a próbálkozó nem is tudta hogy elvétette, illetve nem tudta mikor lehet újra próbálkoznia. Nem akartam, hogy sokat fogyasszon, szerettem volna, hogy elemről is működhessen. Valamilyen relét kellett működtessen, ami már tetszőleges mágneszárat tudott kapcsolni. Nos a fenti kapcsolás született. A kombinációban szereplő gombokat egyszerre kell lenyomni. Ekkor soros kapcsolással (ÉS kapcsolat) a földre kapcsoljuk a harmadik tranzisztor emitterét, ami vezérlő áramot ad az utolsó tranzisztornak, ami pedig működteti a relét. Amíg nem nyomjuk meg az összes gombot ami szerepel a kódban, addig a harmadik tranzisztor emittere nem kerül földre, és nem kap a relé meghúzó áramot. Azok a gombok amelyek nem szerepelnek a kódban, párhuzamosan kapcsolódnak (VAGY kapcsolat) az első tranzisztor bázisára. Tehát bármelyik tiltott gombot lenyomjuk, az első tranzisztor egy pillanat alat feltölti a 100u-os kondenzátort (a 120ohm korlátozza a töltő áramot). A második tranzisztor kinyit, vagyis a harmadik tranzisztor bázisát leföldeli. Így már hiába kerül az emittere földre, már nem tud kinyitni, és a negyedik tranzisztornak vezérlő áramot adni. A fél megás ellenállláson keresztül kb. 1 perc alatt sűl ki a 100u-os kondi. A föld felé azért kelett még egy ellenállás, hogy a második tranzisztor lezárása határozott legyen. Egy érintkezős kapcsolók lettek felhasználva, de a kódváltás egy kicsit körülményes. Én valamilyen relé foglalat érintkezőit szedtem ki, meg tüskékből egyfajta dugaszolásos megoldást használtam. Ha nem szükséges gyakran változtatni, be is lehet forrasztani. Készenléti állapotban gyakorlatilag nem fogyaszt áramot. Ha állandóan nyomkorásszák, akkor sem tud néhány mA-nél többet fogyasztani. A legnagyobb áramot a relé vezérlése fogyasztja. Ja, a relével párhuzamosan kapcsolt záró irányú dióda szerepe az, hogy a relé mágnes tekercsének ki-be kapcsolásakor keletkezo feszültség tüskéket rövidre zárja.

Végül is nem a zsebszámológép billyentyűzetét használtam fel. Az alábbi képen látható a dugaszolós megoldás.