Palm Zire 72 extra táp

2006-02-27

 

Nemrég problémát jelentett, hogy hosszabb útra vittem magammal a fenti kéziberendezésemet. Igazán hasznosnak látszott, mert van hozzá egy 1GByte-os SD kártyám, és így nem okozott gondott 40-50 regény, 15 órányi nyelvlecke, 6-8 CD-nyi zene, vagy egy tucat játék, az összes ismerettségemmel kapcsolatos adatok, néhány fontosnak látszó doksi, szótár program meg még a csuda tudja mennyi kacat magammal hurcolása, miközben még maradt is rajta vagy 400MByte szabad hely. És ezt mindössze 15 dekában. Szóval a problémát az jelenti, hogy az üzemideje egy töltéssel olyan 5-6 óra. Attól meg különösen óvakodom, hogy csontig lemerítsem, amit egyszer már sikerült elkövetnem. Sok adatot, programot, beállítást RAM-ban tárol, ami ilyenkor ugrik. Az mentett csak meg, hogy a számítógépemmel hosszabb-rövidebb időközönként szinkronizáltam. Szóval a 14-16 órás repülő úton igyekeznem kellett takarékosan bánnom az aksival, amikor a legnagyobb szükségem volt rá. Volt időm törni a fejemet. A tápja 5V-os. Ebből kindulva, először egy kis kapcsoló üzemű tápegységet akartam hozzá építeni, amit ceruza aksikról tápláltam volna. Aztán addig görcsöltem, amíg rájöttem, hogy 4 akksi cella, 4x1.2V=4.8V-ot ad ki. Igaz ha csordultig fel vannak töltve, 1.3V körüli kapocs feszük van. Négy cellára rámérve, 5.3V-ot kaptam. Egy kicsit aggódtam, hogy ez sok lesz, de arra gondoltam, hogy az ilyen mobil eszközökben általában bennük van az akku töltő elektronika is. Úgyhogy felkerekedtem, elmentem a Lomex-be (hová is máshová), és kaptam is 2.5 mm táp dugót, rögtön egy jó hosszú vezetékre ráfröccsöntve, hogy még azt se kelljen keresgélnem. Szintén itt kapható a fényképeken látható elemtartó. A kettő összesen nincs 400 pénz. Az elemtartó vezetékeit visszahúztam, helyére került a tápdugó vezetéke. Előtte ráhúztam törésgátlónak egy darab vékony zsugorcsövet. A dugó középső érintkezőjének kell lennie a +-nak, ezt a vezeték véget, a piros vezeték helyére, az akku érinkező lapkájához forrsztottam közvetlenül. Itt dolgozzunk gyorsan, mert kiolvadhat a dobozból. Ha megforrasztottuk, egy fogóval fogjuk meg, hűtsük le. A másik vezeték valahonnal a kapcsoló alól indul, ezért ezt nem vágtam teljesen ki, megcsupaszoltam, és ehhez forrasztottam a másik eret. Egy dolgot kellett megbarkácsolni. Ez a csatlakozó egy kissé bizonytalanúl érintkezett. Szemmel látható volt, hogy az eredeti tápcsatlakozóhoz képest, majdnem 1 mm-rel hoszabban nyúlik ki a végéből a szigetelés. Ezt éles késsel rövidebbre vágtam, mint az eredetin, és mostmár kifogástalanul működik az eszköz. Vigyázzunk, csak akksikkal használjuk, elemek esetén lehet, hogy a feszültség túl nagy lesz és tönkrevághatjuk kedvencünket. Ha másik PDA-hoz akarjuk használni, nézzük meg, hogy a feszültség megfelelő lesz-e? Valószinűleg más csatlakozót kell beszereznünk.

És végűl, most már semmi nem akadályoz meg benne, hogy elmeséljek egy régi viccet, fiatalok lehet hogy még nem ismerik.
Két barát találkozik az utcán. Az egyik két bőröndöt cipel, leteszi, kezet fognak. A másik látja, hogy a barátjának szép új digitális órája van. Furdalja a kíváncsiság, meg irigykedik is, akkoriban még ritka volt az ilyesmi.
- Látom új órád van, japán?
- Á, dehogy, orosz.
- Nem mondod!
- De igen, és képzeld nem csak az időt mutatja, hanem ébreszt is. Ha akarom eljátsza a Szovjet himnuszt.
- ...?
- Ezenkívül mutatja a 100 legnagyobb városban hány óra van ilyenkor, itt mutatja a légnyomást, és ha itt megnyomom mutatja a vérnyomásomat is.
- Ez egyszerűen elképesztő, hogy az oroszok ezt mind bele tudták építeni ebbe a karórába!
- Hát igen, csak ne kéne cipelni ezt a két bazi nagy akkumulátort!