Fenő-vonó

2015-06-25

 

Nem rég, egyik ismerősöm a Facebook-ra feltett néhány képet, hogy egy tuti köszörűshöz elvitte a kését, és az azután profi volt. Én mondjuk a köszörülésben nem vagyok profi. Gyerek koromban Édesapám tanítgatott, hogyan kell a bicskát, a kést megfenni, de ő sem volt profi. Azért a téma tovább motoszkált a fejemben. Egy csomó Youtube videót megnéztem. Láttam rajtuk profi amcsi szerszámokat is. Magyar web áruházakban is megtaláltam őket, 10-30kHUF magasságában. Sőt már az oroszok is lekoppintották. Meg is vehetném, de inkább ebből a videóból kiindulva elkészítettem ezt a fenő-vonóra keresztelt eszközt (Brachfeld Siegfried után szabadon).

Viszonylag minimál költségvetéssel, többnyire a ház körül található dolgokból raktam össze. A parkettás után hatalmas készleteim maradtak (a fene egye meg), szóval egy 6x40cm-es darabra alapoztam az egészet. Ehhez vettem egy 100-as sarokvasat, aminek az egyik furatát felfúrtam. Előtte látható egy nikkelezett pálca, amit egy régi rácsból nyertem ki. Azután az előtérben látható egy szép vastag, arasznyi bakelit lap (kiváltható fával is). Legtöbb ídőt ennek levágása és reszelése vette el. Most végre kamatoztani tudtam azt bakelit reszlési tudást, amit több mint 30 éve tanultam szakközépben :). A két akku nem kerül beépítésre, a pálcákat támasztottam alá a ragasztáshoz. Fúrtam néhány lukat a bakelitbe, hogy a ragacsnak legyen mibe kapaszkodni.

Patex pisztollyal, ilyen meleg ragasztóval képeztem ezeket a cseppköveket. Nem sikerült szebbre, de elég stabil lett. Azért kellett az alátámasztás, mert a pálcát kissé el kellett emelni, hogy az iratcsipeszeket majd a bakelit lapra lehessen csíptetni.

Az iratkapcsokkal fogjuk fel a csíszolópapír csíkokat.

Mivel komolyan vesszük magunkat, be fogjuk skálázni az eszközünket. Ehhez szükségünk van a luk magasságára, amiből levonjuk a pálca és a bakelit lap vastagságát. Itt számolás helyett inkább mértem, nekem olyan 70mm-re adósott (precízebb emberek nyilván figyelembe veszik a dőlésből adódó eltérést is:).

Feltételezem :), hogy mindenki stabil matematikai, ezen belül trigonometriai alapokkal rendelkezit, és ezért triviális, hogy a kívánt szög tangensével kell elosztani ezt a 70mm-t, így kapjuk meg parkettánkra felmérendő távolságokat. Annyi csavar azért még van a dologban, hogy azt feltételeztem, hogy a kés pengéje élezés közben 5mm-rel túl fog nyúlni, ezért 5mm-rel kisebb távolságokat mértem fel. Amúgy nem annyira számít, ez nyilván nem lesz egy precíciós CNC gép. (29fok-126mm, 27fok-137mm, 25fok-150mm, 23fok-164mm, 21fok-182mm, 19fok-203mm, 17fok-229mm) A paketta végétől 10-15-20-30mm-re csavarokat fúrtam/sűllyesztettem be. A penge szélességétől függően azokat kell kicsavarozni, amik úgy támasztják meg a pengét, hogy az körülbelül 5mm-re lógjon túl a parketta szélén.

A fényképezés erejéig a csemetém is hajlandó volt kipróbálni a cuccot. Annyira megvezeti a csíszoló felületet az eszköz, hogy teljesen nyugodtan bíztam rá a gyerekre.

És ez akkor jön a legjobbkor, ha a bal kezünkkel a penge bal felén dolgozunk.

Ez egy elég olcsó kés, nem is nagyon jó, barkács célból használtam mindenfélére. Így csíszolás után már csak az a kis csorbulás utal a hányatott előéletére. Még csíszló papírokat is be kell szereznem, csak ami itthon volt abból a legfinomabbat felcsíptettem, nem is egyértelmű a szemcsemérete. Aki utána olvas, majd megtudja a tutit, milyen papírral, olajjal, vízzel nedvesítve... én teljesen boldog voltam már az ezzel elért eredménnyel is.

A fenést én általában ezzel a Nagyapámtól örökölt borotva fenőkővel szoktam befejezni.

Nem értem, ezeken a videókon miért szoktak papír lapokat bevagdosni? Hát, akkor már én is :).