Munkánk végeztével Belgrádban kis városnéző sétára indultunk. Biztos sok érdekességet érdemes lett volna megnézni, de csak néhány óránk volt, ezért a várat vettük célba.
Nem csak a szerbekre, hanem az egész Balkánra jellemző a sok kiűlős, teraszos hely, ahol az emberek egy kávé, egy ital mellet ücsörögnek, nincs rohanás, feszültség.
Rövid sétánkat megszakítottuk egy sör erejéig, azután máris ott voltunk a várnál. Ez egy kicsit más vár. Egy körül erődített domb, ami nincs beépítve, hanem egy sétáló park.
Rémületes látványt nyújtott a játszótér, melyre betörtek a dinók vacsorázni. Azután a dinók mégsem mozdultak, hanem a kis lurkók futkároztak körülöttük. No, akkor mégis minden rendben van...
Volt itt néhány hadi erekje is.
Ez tulajdonképpen a vár/park.
Egyszer olvastam egy fotósoknak szóló jó tanácsot, hogy a feliratkat érdemes lefotózni később segít, hogy mit is láttunk. Több magyarázó táblát is lefotóztam, de nagyon furcsa, hogy jártak itt a rómaiak, de azután csak az 1700-as években erősítették meg a helyet... csak egészen halkan merem megjegyezni, hogy pedig volt egszer egy Nándorfehérvár amiért délben a harangok zúgnak.
Élet a Száván.
És itt vagyok én, kiszolgáltatva a kollégámnak. Az ember nem sajnálja a pénzt, mondjuk ez nem igaz, sajnálja a sok pénzt a fotóapparátra, igyekszik megtanulni fotózni, és akkor egyszer csak kinő egy fa majdnem a fejéből...
És végül egy panoráma kép a várból a Száva és a Duna összefolyásáról. Balról érkezik a Száva, szemből a Duna két ága, azután jobbra folynak tovább. Ez a kép nagyítható, csak rá kell kattintani.