Obiglória

2013-01-02

 

Különösebb újdonság nem jelent ez az eszköz, megvehető jó áron, de elöttem is többen már megépítették. Mivel makro fotó ambícióim támadtak, úgy gondoltam nekem is szükségem lesz ilyesmie. Általában körvaku néven lehet ezeket az eszközöket megtalálni. Ez igazából nem vaku, hanem egy lámpa, egy marék nagy fényerejű LED-ből. A LED-ek az objektiv körül helyezkednek el, és viszonylag árnyékmentesen bevilágítják a témát.

A net-en találtam leírásokat, általában egy törött szűrő menetes gyűrűjére aplikálták fel az eszközt, illeteve a gyári darabok is a szűrőmenetre ileszkednek (több átmérőjű gyűrűt adnak hozzájuk). Ilyesmivel gyengébben vagyok eleresztve, mert talán nagyon helytelenül igyekszem a dolgaimat megóvni, szóval más megoldást kerestem. Volt olyan tervem is, hogy egy üres CD hengerbe építem a LED-eket, aminek a közepét kivágom. Azon is gondolkodtam, hogy hogy mint a mikrofonokat anno gumikkal fogták fel az álványra, én is rágumizom a keretet az obira. Volt olyan elképzelésem, hogy az álványmenethez csavrozott, lemezből hajlított kar fogja a gyűrűt tartani. Így azután vagy éve is megvan már, hogy a LED-eket megvettem... Az áttörést azt hozta meg, hogy rájöttem, nem akarok az unokáimnak is működő eszközt csnálni, inkább csak a kíváncsiságomat szeretném kielégíteni. A LED-ek megvannak, néhány ceruza akku fogja táplálni, és mit lehet egy panel lakásban találni karácsony után? A papír mindent elbír :-).

Tehát vettem egy vékony kartondoboz oldalát. Sajnos volt benne egy vékony hullámos réteg. Szerencsésebb, ha olyat használunk, ami részben nem feliratos, részben egy rétegből áll, és nincs benne hullám. Öreg mérnöknek lehet, hogy már nicsenek meg a vonalzói, körzője, szögmérője. Lehet, hogy megvannak a logarléccel együtt, de nem emlékszik hova rakta. A fiának meg olcsó rajzszereket vett, amit szinte alig lehet használni, de így ki tudja fizetni a kéthavonta elvesztett darabokat. Ezért inkább megrajzolja számítógéppel, kinyomtatja önapadós papírra, rátapasztja az kartonra, azután ollót és snitzert vesz a kezébe. Nem dől bele.

Azt hittem szebb lesz. A szélén megrágott lett, a hullámos réteg miatt. Talán olló helyett ott is snitzerrel kellett volna körbevágni. A peremtől befelé lévő kör lesz a LED-ek külső lába. A körmöket behjlítottam. Korábban azt gondoltam, hogy egy befőtes gumival fogom őket az obira szorítani, de végül is ez nem volt szükséges.

Főpróba. Itt még megvannak a LED-ek, és a többi alkatrész érintetlenül. Itt még abba lehetne hagyni. A LED lábakat, egy árnak használt hegyesre köszörült csvarhúzóval kilyukasztgattam. Ne a levegőbe csináljuk, fektessük az anyagot az asztalra. Ha az asztal állagát meg akarjuk őrizni, tegyünk alá alátétet, talán legjobb a fel nem használt karton 2-3 rétegben. Mivel az összes jótanácsot nem tartottam meg, amit leírtam, a feliratos karton másik oldalát is le kellet ragasztanom egy fehér lappal. Az obit hozzávetőleg lemértem (lusta voltam a tolómérőt elővenni), 2x3 mm -t hagytam rá, majdnem kevés lett, viszont a tárcsa áll az obin, mint... Nagyon macerás befelé álló körmökkel meggyőzni a tárcsát, hogy menjen rá az obira. Nem szép megodás, de egyszerűbb, ha az obit lecsavarjuk, előlről betesszük a tárcsába, majd együtt visszatesszük a vázra.

Először a LED-eket szúrkáltam be. Egy kis laposfogóval a külső lábakat elhajlítottam, és addig maceráltam (jusztíroztam), míg hozzávetőleg egy kört alkottak, és sorban összeforrasztottam őket. Lehetőleg minnél kevesebb ideig forraszzuk őket, mert nem egészséges ha megolvad a LED kupakja. Legalábbis stiroflex kondiknál ezt tanították. Az is lehet, hogy a LED hőálló. Ki kell próbálni! De akkor vegyünk néhány darabbal több LED-et.

Második kör az ellenállások. Kicsit nagyobb méretűek voltak, de legalább volt itthon a megfelelő értékűből egy marékkal. Lábak tőbel lehajlít, egyik lecsíp, LED-hez hozzá pöttyent. Épp csak rögzítésként. Mikor az ellenállások lábát is körbeforrasztottam, akkor egy kicsit a LED-eknél is átforrasztgattam, mielött a felesleget lecsíptem volna. Gondoltam, hogy a végén az ellenállásokat majd ragasztó pisztolyból egy-egy cseppel rögzítem. Egyenlőre, még azóta sem értem a végére.

Úgy gondolom jó játék a forrasztgatás, de egy kicsit elzsibbadtam mire idáig értem. A java kész volt, csak tápot kellett adni neki.

A mű előlről. Kicsit szebb. Persze a karton feliratai átütnek a vékony fehér papíron.

És a gépen az eszköz! Kicsit homályos a kép, de nem azért mert a mobilommal készítettem, hanem az ember mindig csak utólag nézi vissza, hogy sikerült-e a fotó?

Az eszköz előlről! Három ceruza akksi lapul a fekete dobozban. A fekete doboz előnyös, mert nem engedi szétgurulni az ellemeket, és van rajta egy kis kapcsoló is, így ezt sem kellett külön beépíteni. A doboz eredeti vezetékeit visszahúztam, rövidebbre vágtam, és hosszabbakat kötöttem hozzájuk.

És ragyognak a LED-ek! Szemből elég durva a fényük, nem nagyon jó belenézni. Megvilágítás szempontjából azonban a vaku mégis erősebb. Az előző effekt megint. Egy LED nem világít. Mondjuk nem számít. De bosszantott. A forrasztás rendben volt. Pöcögtetem. Hát nem a LED-del volt a baj, hanem az ellenállattal. Ilyenre sem emléxem. Múltkor belefutottam egy harmincéves, kontakthibás, fémkalapos tranzisztorba, de egy ellenállás? Még nem cseréltem ki, mert egyenlőre sikerült világítósra pöcögtetnem. Van valami Murphy törvény, miszerint a legvéglegesebb dolgok a leideiglenesebbek, és a legideiglenesebbek a legvéglegesebbek.

Térjünk át elvi síkra, vagyis a számításokra. A eszköz igen komlex kapcsolása a fenti ábrán látható. Csak három LED/ellenállást rajzoltam fel, valójában 20/20 db került beépítésre. Én javaslom a nagy fényű, meleg fehér (2700K) LED-ek beszerzését. Az árakra nem emlékszem pontosan, a LED kb. 50 HUF/db, az ellenállás kb. 3 HUF/db, az elemtartó kb. 100 HUF/db (LOMEX). Meg még egy kis vezeték, ellem vagy aksi... Ha három elemet (1,5V) sorbakapcsolunk 4,5V feszültséget kapunk. Három akksi esetén (1,2V hivatalosan, de csordultig töltve van 1,4V is), kb. 4V. Nagy LED-re (5mm) max. 30 mA folyamatos áramot illik ráadni. Előzetes méréseim szerint, ezek a LED-ek kb. 3V-nál nyitottak. Tehát az ellenállásnak a maradék feszültség esetén, max.30 mA illik átengednie ( ( 4,5V- 3V)/ 30mA= 50 Ohm). Vagyis 56 Ohm-os ellenállásokat használtam fel. Sajnos akkuk esetén eleve kisebb áramot kapnak a LED-ek, és a töltöttségük csökkenésével, jelentősen csökken a LED-ek árama. Viszont az akkukat nem kell eldobni, újratölthetők. Több cella esetén nagyobb ellenállásokat lehetne alkalmazni, amikor ugyan több veszteséget disszipálnának el a nagyobb ellenállások, de kevésbé változna a LED-ek árama. Bonyolultabb áramköröket (DC-DC átalakító/stabilizátor) most nem akartam bepíteni. Annyira szép, hogy valamivel több mint 1000 HUF-ból ki lehet ez hozni.

Nem, ez nem radar képernyő. Open Office-ban rajzoltam meg szokás szerint a tervemet. Az Open Office előnye, hogy kinyomtatva méretpontos ábrát tudunk benne rajzolni. Tehát előszőr is kigondoltam, hogy olyan 14cm átmérőjű tárcsa alkalmas lenne. Néhány méretező segédvonalata berángattam a képernyőre, és közéjük rajzoltam egy kört. Ha már kör, kijelötem egy függőleges, meg egy vízszintes segédvonallal a közepét is. Megmértem az objektív átmérőjét, ráhagytam 2x3mm-t, így lettek a 86mm-es kör és a segédvonalak. Azután, gondoltam a peremtől befelé tegyük 10mm-re a LED-eket, megint rajzoltam egy kört. Most következett a macera, Fel kellett osztani 20 cikkre a kört. Hát mindeki tudja, hogy egy teljes kör 360 fok, tehát egy cikk 18 fokra adódik. Sajnos az Open Office viszonylag kevésbé van kihegyezve polárkoordináta rendszerekre, így be kellett vetni a szögfüggvényeket. Emlékeztem, hogy valamelyik jó, segített a wikipedia.

Van ez a tangens függvény. Ez arra jó, ha van egy derékszögű háromszögünk, aminek az egyik szögét ismerjük, ( alpha helyett) A-val jelöltem, meg ismerjük a B-vel jelölt oldalát, akkor megmondja, mekkora a C-vel jelölt oldal. Matematikaiul szebben is el lehetne ezt mondani, de most erre használjuk. C= tan( A) x B. A szélső segédvonalunk 70mm-re van, a szög 18 fok, vagyis 22,7, kerekítve 23 mm-re a középponttól balra/jobbra/le/fel újabb segédvonalak kerülnek az ábrára. 36 fokhoz 50,8, kerekítve 51 mm tartozik, ismét behúzunk 4 segédvonalat. Azért szerencsénk van ezzel a körrel, hogy körbeforgatható/tükrözhető, és így elég volt két szögre kiszámolni az értéket, különben jó könyvelőként végigszámolhatnánk körbe, és még a cotangens függvényt is bevethetnénk. Tehát végül a középponton át be kell húznunk cikkeket határoló vonalakat, a befoglaló keretet és az azt metsző segédvonalak metszéspontjai között. Most már nagyon késő van, hogy ilyeneket írok. Talán a képernyőkép alapján jobban is érthető.

Itt a vége, fuss el véle, legytek az én vendégeim, az ODG rajzott és a PDF-et összecsomagoltam, egyben letölthetitek, kinyomtathatjátok, kivághatjátok....