Mexikói ételek:

2007-06-10

 

Mexikóban már több mint egy éve voltam, csak még mostanra sikerült összeszednem magam a fotók rendezéséhez. Amit itthon mexikóinak nevezünk, az Mexikóban ismeretlen, de lehet, hogy csak rosz helyen jártam. Mindenesetre nem ettem babot chilivel, kukoricával összekevert zöldségmixet... Babot csak babpüré formában ettem. Viszont készítettem néhány képet, mexikói ételekről.

Szupermarketekben sokféle süteményt, péksüteményt lehet kapni. A mexikói tészta általában édeskés, a magyaroknak keresgélniük kell, ha az otthoni kenyérhez hasonló ízűt keresnek. Mexikóváros közepén így néz ki egy süteményes bolt:

El nem tudom mondani hányféle péksütemény kapható. Általában egyébként édesek. A vásárlás úgy megy, hogy ki vannak készítve tálcák, és süteményes csipeszek. A tálcára összeválogatja az ember amit megkíván, aztán odaviszi a pulthoz. Ott beütik a pénztárgépbe, és becsomagolják zacskókba a sütiket.

Ez az alábbi egy sonkás-sajtos tekercs, mint látható szézám maggal megszórva. A fényképen láthatónál egy kicsit kisseb a mérete.

Ez a süti hasonlít az előzőhöz, de ez egy sajttal töltött gombóc. Nálunk is jó lenne, ha lehetne hasonlókat kapni! Nem hinném hogy nehéz megcsinálni.

Nagy kedvencem volt a banános tej. Majdnem olyan, mint a banán turmix.

Ez olyan kenyér illetve zsömle helyett ehető talán bucinak nevezhető péksütemény.

Ez egy édes süti. Nagyobb mint az ember tenyere. Tésztája talán a kakaós csigához hasonlít, de édesebb és vajasabb. Azzal a kis csoki mártással nagyon finom.

Mexikóban így néz ki a torta.

Meg kell emlékezzek a hatalmas grapefruit-tokról. Majdnem minden este egy grapefruit-tal fejeztem be a napot. Úgy emlékszem átszámítva olyan 100 Ft körül volt kilója.

Mexikóban az emberek nagy többsége szegény. Viszont a kukorica olcsó, és nagy mennyiségben termesztik. Ebből kb, CD lemez nagyságú lepényeket sütnek, ez a tortilla. Nekem nem nagyon jött be a kukorica tészták íze. Erre tesznek azután mindenféle tölteléket, összetekerik és akkor már tako-nak nevezik (remélem nem cseréltem össze az elnevezéseket). Minden út mentén megtalálhatók a sütödék. Általában különböző ízesítésű, apróra vagdalt húsokat sütnek, ezt teszik a tako-ba.

Kocsi ablakon keresztül sajnos csak így sikerült.

Az asztalon láthatók a háromlábú kőedények. Hagyományosan ebben tárolják a chili szószt, amit a tako-ra tesznek. Persze van piros, meg zöld, meg csípős, meg van kevésbé erős is. Sajnos lehet hogy nem fényképeztem le, egyik ifőzdében lógtak piros meg zöld paprikával fűszerezett kolbászok. A zöld kolbászok nekem valahogy nem voltak bizalom gerjesztőek. Ezeket valahogy szétvágták, és a tartalmukat megpirították a forró sütőlapon, és végül persze beletették a tako-ba. Igaz, hogy nekem az összes utcai sütöde nem volt bizalom gerjesztő, de állítólag mivel frissen megsütik a tako-hoz valókat, az fertőtlenít és így nyugodtan meg lehet enni.

Ez egy érdekes kép. Azt hiszem nem sokan jönnek rá maguktól, mi az a sok karamel színű dolog, amit itt árulnak? A Mexikóiak egyik csemegéje a ropogósra sütött disznó bőr.

Ez a mexikói zöldséges pisztráng. Mikor pisztrángot rendeltünk egy helyen, ahol a környéken tenyésztették őket, igazából mást vártam. Én füstölt pisztráng formájában ismertem a Szalajka völgyből ezt a halat. Hát ez egy főtt hal, párolt kaliforniai paprikával és hagymakarikákkal meghintve, alatta a zöld lé akár spenotból is készülhetett volna, nem volt jellegzetes íze.

Egy érdekes tortilla-t adtak hozzá. Igen, egy kicsit penész-zöld színű volt. Ez egészen ízlett. Azt mesélték, hogy vagy tizenhétféle kukoricát termesztenek.

A végére hagytam ezt az érdekességet. Nálunk általában a kézfejről sót nyalogatnak az emberek mielőtt tekilát isznak. Ezt kint nem láttam. Viszont az a meggyőződésük, hogy a sör úgy hűsít a legjobban, ha a korsó száját sóba mártják, harmadáig, feléig megrakják lime szeletekkel és jégkockával. Meg lehet inni. D azért a későbbiekben szimplán behűtött sörrel folytattam.