Vegyünk egy almát!

 

2021-08-09

Olvashatjuk szépanyáink megsárgult receptes füzetében.

Nem lesz ez egy kicsit nagy?

Á dehogy, van nagyobb is!

Gyermekkoromból szép emlékeket őriztem a rétesalmáról. Valamelyik közeli zöldségesnél tudtam néhányszor venni, olyan finom savanyú, és kiadós volt. A leírások 25-30 dkg-os almákról beszélnek, de nekem ilyan kicsik nem teremnek. Mint a mérlegen látjátok ez az alma hatalmas, sokkal de sokkal könnyebb szedni mint a cseresznyét. A dobozos sör csupán a szemléltetés kedvéért került a képbe. Ami nem látható, hogy a rétesalma nem savanykás mint írják, hanem baromira savanyú. Én szeretem a savanyú almát, azt is szeretem ha a szilva még nem teljesen érett... De nem mindenkinek olyan az ízlése mint nekem, mint fajta neve is mutatja, vélhetőeleg nagyanyáink is rétesbe, vagy más süteményekbe használták. Vagy 10 éve vehettem a fát, már régen elfelejtettem milyen fát is vettem, sőt az is megfordult a fejemben, hogy ilyen haszontalan semmit sem termő almafa helyére valami mást kellene ültetni. Kb. 3 éve kezdett teremni, mindkettőnk szerencséjére. Az igazság megkívánja, hogy elmondjam, a telkemen nincs víz, vályogos a talaj, a fáknak az ilyen ridegtatási körülmények között úgy kétszer annyi időre van szükségük míg sikerül gyökeret verniük, teremni kezdenek, mint az írva vagyon. Az is igaz, ha egy fa egyszer már megkapaszkodott és elég mélyre lefúrta a gyökereit, nem szokott előfordulni, hogy egy aszály megviselné. Tavaly olyan 3 szem alma volt rajta, idén olyan egy tucat körül. Tényleg nem egy érzékeny fa, nem sokat permeteztem. Annyit tettem, hogy ahol több virág kötött meg, azokból csak egyet hagytam meg. Az almák még tovább is érhettek volna. Volt amiket a tegnapi vihar szaggatott le, de volt olyan is amit azért vettem le, nehogy lehasadjon az ág, amin nőtt.