NAS választás

2015-01-13

 

Vannak a számítógépeden saját írásaid, programjaid, családi fényképeid, videóid a gyerek felcseperedéséről amik senki másnak nincsenek meg? Akkor nyilván aggódsz értük. Többféle lehetőség van az anyagaink biztonsítására, az egyik variáció, hogy beszerzünk egy NAS-t. Az én választásom a Synology DS414j -re esett.

Miért írok erről? Kipróbáltam már egy csomó NAS-t? Nem, sőt elég tartózkodó voltam velük szemben. Több kollégám évek óta használ NAS-t, a választás előtt kifaggattam őket, de senki nem mondta meg a tutit. És miért nem vettem eddig? Menjünk szépen sorba. NAS-t gyártanak többen, de ahhoz, hogy választani tudjunk, egy kicsit körül kell járnunk a NAS-okat. Persze nem így, hátulról kezdve, hanem a tulajdonságaikat szemügyre véve.

A NAS jelentése Network Attached Storage, magyarul hálózatra csatolt tároló. Alapvetően egy otthoni, vagy kis irodai számítógépes hálózathoz csatlakoztatott eszköz, ami különböző állományok tárolását teszi lehetővé. Nem alapvetően, olyan mint egy kis központi számítógép. Futhat rajta még web kiszolgáló, adatbázis kezelő, torrent kliens, de nyomtató is kapcsolható hozzá, vagy biztonsági kamera rendszer, stb. Csatlakozni lehet hozzá számítógéppel, laptoppal, tablettel, telefonnal, TV-vel, legyen az MS Windows, Linux, IOS vagy Android rendszerű. Első sorban az otthoni, vagy irodai hálózaton belűlről érhetjük el, de ki is engedhetjük az internetre, és akkor bárhonnan hozzáférhetünk. Természetesen beállítható ki mit lásson a rajta tárolt anyagokból, vagy mennyit tölthessen fel rá. Úgy tapasztaltam, az alapvető tárolási szolgáltattások rögtön telepítve voltak, de minnél több szolgáltatást akarunk igénybe venni, annál többet kell utána olvasnunk :(.

Elég széles a választék, vannak 10-20 kHUF körüli darabok, de vannak több 100 kHUF, sőt 1 MHUF fölöttiek is. Alapvetően az eszközök árát befolyásolja, hogy hány HDD-t (lemezt) lehet beletenni, illetve milyen erős processzort, mennyi memóriát, milyen csatlakozásokat épített bele a gyártó és persze maga a gyártó neve :).

A legolcsóbb gyártmányokba általában 1 lemez tudunk tenni. Ezek arra jók, hogy a lakásunkban fellelhető valamennyi eszköz között meg tudjuk osztani a dolgainkat, képeinket, miegymást. Ezek terhelhetősége általában alacsony, esetleg több eszközt nem tudnak egyszerre kiszolgálni.

Nézzük meg router-ünket, ha van rajta USB csatlakozó, valószínűleg csatlakoztatható rá USB HDD, aminek a tartalmát hasonlóan meg lehet osztani.

Másik olcsó megoldás lehet, ha van egy akár öregecske PC-nk, vagy egy mikro server-ünk, amire telepíthetjük a Free NAS-t. De akár beüzemelhetünk egy Linux server-t is. Ne féljünk amúgy a Linuxtól, az fut a gyári NAS-okban, a router-ekben és az Android alatt is. A megoldás legnagyobb hátránya, hogy érteni kell hozzá. Azután jön még a nagyobb fogyasztás... a vas megbízhatósága. Az biztos, ha egy NAS-t veszünk, nem csak az alacsony fogyasztású vasat, hanem a szaktudás nagy részét is integrálva kapjuk meg.

A következő fokozatot a 2 lemezes NAS-ok jelentik. Ezeknél beállíthatjuk, hogy a 2 lemezt egy kötetbe összegezze az eszköz, így nagyobb tárterületünk lehet, mint a ma beszerezhető legnagyobb lemez kapacitása. A másik beállítás, amikor az eszköz a két lemezt tükrözi. Ez azt jelenti, hogy mindkét lemezre ugyan azt írja fel. Ez azért jó, ha az egyik lemez tönkremegy, a másikon továbbra is rendelkezésre állnak az adatok. A hibás lemezt kicserélve az eszköz képes rá, hogy az új lemezt használatba vegye, és a tükörözött állapotot helyreállítsa. Érthető, hogy ez a megoldás növeli az adatink biztonságát. Persze, ha mndjuk villám vág a NAS-ba, az ellen nem véd, marad a zoxigén :). Szóval a legfontosabb dolgainkat egy off-line eszközre (vagyis pen drive, USB HDD...) rendszeres időnként mentsük. A legfontosabb adatok, mint a felvezetésben írtam, amelyek csak nekünk vannak meg.

És persze lehet a dolgot tovább fokozni. Van NAS, ami 4 lemezt is tud kezelni. Ezek processzor és hálózati oldalról is erősebbek. De már biztos mindenki szétnézett a neten. és látta, hogy az igen drága darabok még több lemezt is tudnak fogadni. Ezekről már tényleg nem akarok írkászni. A 4 lemezes NAS-t azért komolyan számba kell vennünk, mert lehetővé teszi hibatűrő módon a lemezek kapacitásának összegzését. Legalább 3 lemez esetén választhatunk olyan üzemmódot, hogy 1 lemez meghibásodását elviselje a tömb. A teljes kapacitásunk hozzávetőleg a betett lemezek-1 lemez kapacitásának összege lesz. Eddig nem írtam, hogy a NAS-ok általában egyforma lemezeket várnak több lemez beépítése esetén, vagy a kisebb lemez kapacitása lesz a mérvadó, mondjuk tükrözés esetén. Az 4 lemezes NAS-okba tehetünk 1..2..3..4 lemezt. Használatba vehetjük 1 lemezzel is, 2 lemez esetén csak a tükrözést választhatjuk, 3 lemeztől pedig választhatjuk az ismertetett (valójában RAID5-nek nevezett) megoldást.

Miért hezitáltam, mielött rászántam volna magam a NAS-ra? Aggódtam, hogy a NAS-ban folyamatosan pörögnek a lemezek, amik lévén mechanikus alkatrészek, ugyanúgy elhasználódnának mintha a gépemben dolgoznának, sőt gyorsabban, mert folyamatosan be van kapcsolva. Valójában, ha a NAS használaton kívűl van, 15 perc múlva szépen leállítja a lemezeket. Újra felpörgeti őket, ha hozzá fordulunk, kb. 10 másodpercet kell várni rá. A folyamatos üzemből adódik, hogy folyamatos fenyegetettségnek van kitéve az internet, vagy a WiFi felöl, az ember meg folyamatosan nem tudja figyelgetni. Egyenlőre nem telepítettem azokat a szolgáltatásokat, amikkel kívülről is elérhető a NAS, majd még olvasok hozzá :). Áramszünettel kapcsolatban is aggódtam, egyik kollégám javasolt alá egy szünetmentes tápot. Az a gond, hogy a szünetmentes tápoknál is csak a drágább darabok tudnak a számítógépnek jelezni, hogy elment a betáp, le kellene álni, valamint a választott NAS sem tud fogadni ilyen jelzést. Ennek hiányában meg a NAS nem kerül leállításra az alatt az idő alatt, amit a szünetmentes át tud hidalni. Csak feltételezésem, ha nyugalmi állapotban megy el a táp, vagy olvasás közben, az nem fog problémát okozni. Legalószínűbb, hogy csak írás közben okoz problémát a táp megszünése. Erre vonatkozó tapasztalatim nincsenek, és nem is igazán kívánom őket.

De miért választottam a Synology-t? Az internetet böngészve, a különböző gyártók hasonló képességű eszközei áráról azt mondanám, hogy olyan +/-20% körül szórnak. A Synology nem éppen a legolcsóbb, bár a gyártónak talán ez a legolcsóbb 4 lemezes terméke. Más gyártóktól ezért az árért több processzort, memóriát, több USB csatlakozót, gombokat, kijelzőt lehet kapni. Viszont a Synológy tud néhány dolgot, amit a többiek nem. Az egyik, hogy valamennyi Synology eszközön ugyanaz az operációs rendszer fut. Ezt a lemezen tárolja, a beállításokkal együtt. Az eszköz hibája esetén a lemezt/lemezeket áttéve egy másik Synology vasba, az adataink a rendelkezésünkre állnak, a korábbi beállítasainknak megfelelően. Ez működik felfelé is, mondjuk kinőttük a 2 lemezes NAS-t, és beruházunk egy 4 lemezesre. Az igazán nagy durranás az, hogy a Synology nem követeli meg az egyforma lemezeket. Amikor az ember beüzemeli, akkor persze tud venni 3-4 egyforma HDD-t, de majd 2-3 év múlva, amikor az egyik meghal, akkor ilyen HDD már csak a bontóban vagy a múzeumban lesz. Azért annyi követelmény van, ha különböző HDD-ket teszünk bele, a két legnagyobbnak egyező kapacitásúnak kell lennie.

Na de milyen lemezeket vegyek a NAS-ba? Nagyokat. Mint tudjuk Murphy óta, az adataink kitöltik a rendelkezésünkre álló helyet. A NAS-ba nem szükséges nagy fordulatszámon prögő lemez. az 5400-as lemezek halkabbak is, kevesebbet is fogyasztanak, ha igaz. Viszont van, hogy nem olcsóbbak, szóval erre nem helyeztem hangsúlyt. Több éve a WD HDD-ket azért utáltam, mert jobban melegedtek, külön ventillátort kellett hozzájuk használnom a gépemben. Nem régen találtam az interneten, talán egy IPON cikkben, egy felhő tárhelyszolgáltató statisztikáját az alkalmazott HDD-kről és a hibaarányaikról. Persze most nem találom. Tényleg több ezres darabszámú, 2...4 TB darabokat alkalmaztak. Na az általam kedvelt Seagate gyártmányoknál bődületesen nagy volt a hibaarány (ha jól emlékszem, 15%), a WD-nél kisebb (5%) , és legjobb a Hitachi (álnéven HGST, 1,5%) volt. Persze szétnéztem, és az derült ki, hogy a Hitachi HDD nálunk igen ritka, és ennek közel dupla ára lehet az oka. Szóval vettem két Toshiba 3 TB HDD-t, azokról legalább nem olvastam semmit. Ezekre azután szépen felpakoltam vagy 1,8 TB adatkupacot. Akkor elővettem az addig off-lin eszközként használt 3 TB Seagate HDD-mat, amiben a bizalmamat az említett cikk már alaposan aláásta, és betettem. Az egyik kollégámnak is a közelmúltban halálozott egy hasonló Seagate HDD-je, közel 3 TB adtot továbbítva az örök bitmezőkre. Azt hiszem éppen ezért kedtem el én is annyira aggódni, hogy a végén NAS lett belőle. Szóval betettm, és mondtam, hogy a korábbi tükrözött üzemmód helyett, akkor most vegye használatba az új lemezt (többször meg kellett erősítsem, hogy azt nyugodtan teljesen törölheti), és csináljon belőle olyan spec. Synology file rendszert, ami hasonlít a RAID5-re, de mindenféle lemezt bele tehetek. Kiírta, hogy rendben, de egy rövid ideig nem lesz elérhető, mer akkor most ő dolgozni fog. Ezt egy szombat délelőtt írta ki, a munkával vasárnap estére végzett. Igaz az az 1.8 TB feltöltögetése is eltartott nekem vagy egy hétig. Hiába van rajta USB3 csati, azon keresztül is csak olyan 20 MB/sec körüli sebességgel sikerült az anyagokat feltöltenem. Az akkori hálózatom 100 Mb-es volt, azon keresztül meg 10 MB/sec körül lehetett tölteni. Ezért azután routert is cseréltem, úgy is fontolgattam már egy ideje. Azóta a Gb hálózaton általában 50 MB/sec sebességel lehet feltölteni nagyobb file-kat a gépemról, amibe szintén kellett egy GB hálókártya :).

Összegezve, a jövőbeli bővíthetőség, a hosszú távú üzembentarthatóság és a szolgáltatások miatt választottam ezt a kicsit csúnya, nem túl sok csatlakozóval megalkotott, nem is túl erős NAS-t. Bármely NAS és HDD-k esetére kivánok mindenkinek egy szép vastag pénztárcát, mert a lehetőségeinket az korlátozza!